A média megint talált egy témát, amin napokig, hetekig(?) csámcsoghatnak. Nem tudok úgy kinyitni egy újságot, hogy ne ez lenne a címoldalán.
Azért elgondolkoztató. Egy fiatal lány, aki nem tudott úszónőként sikeres lenni, ír egy könyvet az életéről, amiben kitálal... aztán meg testileg is...
Az persze lényegtelen, hogy a hölgy "primitív" stílusa sem stilisztikailag, sem irodalmilag, de még erkölcsileg sem állja meg a helyét, attól még az irománya lehet bestseller, vagy mégsem?
Néha az az érzésem, amikor egy nő nem tud másként karriert csinálni, akkor beveti a testét. Meg az olykor piszkos, silány és primitív fantáziáját.
Azt gondolom, az embert az értelme és a szeretete különbözteti meg az állatvilág ösztönösségétől. A szex jó dolog és fontos. De az ember intelligenciájának köszönhetően felül tud emelkedni a csak test vágyakon, ha akar. Ezeket az energiákat építő jellegű dolgokra is fel lehet használni. Persze az intelligenciát fejleszteni kell, mind értelmi, mind érzelmi téren. Ennek hiányában nem marad más, mint a színtiszta állati valóság, ami bizony néha gyomorforgató.
Nőtársak! Szajhának lenni nem túl nagy erény!
Amennyiben ez a szenny bejön a társadalomnak, itt kérem nagyon nagy bajok vannak!