Az Úr Krisna azért jött e világba mintegy ötezer évvel ezelőtt, hogy felidézze az emberi lét valódi célját és felnyissa az emberek szemét lelki valóságukra. 

Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy ebben a világban igen korlátozott tudással, képességekkel és látásmóddal rendelkezünk. Gyakran csak azt hisszük el igaznak, amit saját szemünkkel látunk, saját érzékszerveinkkel felfogunk.

A valódi szellemi természetünkről, helyzetünkről átmenetileg elfeledkezünk, figyelmünk a materiális világra korlátozódik. Tudatunk beszűkül, s a teljes létezés valóságának csak igen kicsiny részét leszünk képesek felfogni, elhinni, valóságként érzékelni. 

Ez a korlátolt létezés, bármilyen nehéznek is tűnik, egy komoly fejődési lehetőség, különösen az olyan lelkek számára, akik keresik az Istennel való eredendő kapcsolatukat. 

Krisna tanítása tehát egy út, amit olvasva, megértve, gyakorolva visszatérhetünk az Istennel való örök kapcsolat állapotába. Ez volt a célja, ezért volt itt és ezen dolgozik azóta is, hogy minél több ember ébredjen rá eredendő szellemi valóságára. 

Krisna folyamatosan hívja az embereket. Azokat pedig, akik megértik, tanulnak tőle és szolgálják őt, nagyon nagy szeretettel segíti és terelgeti e nehéz világban. 

Az a célja, hogy minél többen felébredjenek a tudatlanságból, ezért is beszélte el a Bhagavad-Gítát barátjának és tanítványának Ardzsunának. S bár igaz, hogy megjelenésének helyszíne India, s e vallás az indiai kultúrára épül, tudása mégis egyetemes. Megértheti bárki kortól, nemtől, vallástól, földrajzi helytől, társadalmi szokásoktól függetlenül.  

Amikor megszületünk a fizikai világba, tudatunk beszennyeződik az anyagi világ energiájával, hatásaival. Gondoljunk csak arra, mit láttunk otthon a szüleinktől, a testvéreinktől? Milyen példát mutattak tanáraink az iskolában, és a barátaink? Segítettek vagy épp hátráltattak bennünket? 

Ahogy gyermeki énünk öntudatra ébred, elkezd azonosulni a világgal, az emberekkel, avval amit maga körül lát. Egy dologgal nem azonosul, saját lelki-isteni természetével, vagy ha mégis, környezete igyekszik azt gyorsan kinevelni belőle. Hiszen számára ez nem kézzelfogható.

Ahogy felnő tudatát egyre jobban leköti a fizikai világ, így számára természetes lesz, hogy az élet a fizikai lét, a vágyak kielégítéséről szól és erre is törekszik. 

Aztán egyszer csak a belső hang, Krisna hangja megszólítja, hívni kezdi és megpróbálja felébreszteni. Minél jobban ragaszkodik az illető az anyagi világhoz, annál inkább nem akarja meghallani Isten hívását. Minél kisebb a ragaszkodás, vagy minél több tanítást kapott már Istenről az ember, annál könnyebben meghallja a tiszta hangot.